Átfutásos tisztítóberendezés
Nagy darabszámok a gyártósorban, definiált alkatrész-spektrum mellett, 20–30 másodperces nagyságrendű ütemek. A ciklusidőt a gép hosszával állítjuk be.
„Nem stimmelnek a maradékszennyeződés-értékek.”


1 · A kihívás
„Nem jönnek ki tisztán az alkatrészek.” · „Túl sok rajta az olaj.” · „Foltosak a darabok.” · „Nem tudjuk eltávolítani a sorját.” · „Nem stimmelnek a maradékszennyeződés-értékek.” · „Nem teljesül a tisztasági követelmény.”
E mondatok közül kettő ugyanazt írja le. Egy megmaradt sorja később leválik, és oda vándorol, ahol az alkatrész dolgozik – olaj- és hidraulikacsatornákba, szelepekhez, szivattyúkba és hajtóművekbe. A csatornában levált sorja nem alakhiba, hanem maradékszennyeződés. Aki a sorját sorjázási témaként, a maradékszennyeződési értéket pedig tisztítási témaként kezeli, ugyanannak a feladatnak két oldalát választja szét.
Leggyakrabban egy új járműprojektből. Emellett: egy új alkatrészből, egy új gyártási folyamatból, egy új gyártósorból, új minőségi követelményekből. Mind az ötben közös, hogy nem a régi berendezés a probléma, hanem az új feladat – ebben az iparágban ez nem kivétel, hanem a megszokott állapot.
2 · Milyen alkatrészekről van szó
A motorblokkok és a hengerfejek az iparág legigényesebb tisztítandó alkatrészei – nem a méretük, hanem a belső szerkezetük miatt. Hűtő- és olajcsatornák, zsákfuratok, átmenő furatok és menetek húzódnak végig az egész alkatrészen. A szórósugár a külső felületet éri el; egy mély furat végéig nem jut el.
Ebből következik a lándzsatechnika: ahelyett, hogy csak kívülről érnénk az alkatrészt, egy lándzsa célzottan behatol a furatokba és az átmenő furatokba. Motorblokkoknál ez a szokásos eset, nem a kivétel – és ez az oka annak, hogy itt a munkadarab-befogó is meghatározza az eredményt: a lándzsának meg kell találnia a furatot, mégpedig minden alkatrésznél ugyanazon a helyen.
A főtengelyek nálunk egyedi berendezéseken futnak. Hosszúak, érzékenyek a kiegyensúlyozatlanságra, és a főcsapágy-, a hajtókarcsapágy- és az olajfuratokkal olyan geometriával rendelkeznek, amelyre a berendezést kifejezetten méretezzük.
A sebességváltóházak azon alkatrészek közé tartoznak, amelyekkel a leggyakrabban találkozunk – mindkét fő területünkön. Belül elágazók, túlnyomórészt alumíniumból vagy alumínium nyomásos öntvényből készülnek, és a fúrás, a marás és a menetvágás során a sorják éppen ott keletkeznek, ahová mechanikusan nem lehet hozzáférni: a belső csatornákban és a keresztfuratok metszéspontjainál.
Ami itt kockán forog, az nem a látvány. Az üzem közben leváló sorja az olajjal együtt vándorol a házban. Ezért a sebességváltóházakkal szemben támasztott sorjázási követelmény rendszeresen tisztasági követelmény is – és ekként is ellenőrzik.
Ez a csoport geometriailag a legnehezebb. A szelep- és hidraulikablokkok lényegében nem mások, mint egy anyagtömb, benne egy csatornarendszerrel – keresztező furatok és keresztfuratok, amelyek többszörösen metszik egymást. Minden metszéspontnál sorja keletkezik, és egyikhez sem fér hozzá szerszám.
A szivattyú-, turbófeltöltő- és kormányházak ugyanezt a logikát követik: átáramlott alkatrészek, amelyek működése a csatorna tisztaságán múlik.
A haszongépjármű-gyártók önálló ügyfélcsoportot alkotnak, nem a személygépkocsi-gyártás részhalmazát. A funkciócsoportok ugyanazok – motor, sebességváltó, hajtáslánc. A méretezés azonban nem.
Négy különbség, amely mind ugyanott csapódik le: a méretezésben. Ezért egy haszongépjármű-alkatrészt külön számolunk, ahelyett hogy egy meglévő méretezést vinnénk át rá.
Belül elágazók, és túlnyomórészt alumíniumból vagy alumínium nyomásos öntvényből készülnek. Ez nem anyagpreferencia, hanem a modern házgyártás valósága – és megmagyarázza, miért érintkezik ebben az iparágban olyan gyakran a tisztítás és a sorjázás. Az alumínium könnyen forgácsolható, és közben szívósan törik ki. A sorja ezután nem a külső élen ül, hanem a csatornában.
Az anyag mégsem jelent korlátot. Acélt, rozsdamentes acélt, sárgarezet, rezet, cink nyomásos öntvényt és műanyagot ugyanúgy megmunkálunk. Hogy milyen anyagról van szó, az a méretezést meghatározó tényezők egyike – nem pedig olyan tényező, amely kizárna minket.
3 · Milyen követelmények következnek ebből
A következő folyamat az a pont, amelyet a leggyakrabban alábecsülnek. Ez is meghatározza a vízminőséget – a hálózati víz, a lágyított víz vagy a DI-víz itt nem felszereltségi kérdés, hanem annak következménye, ami az alkatrésszel ezután történik. A vízkezelést ezért a berendezés részeként méretezzük, nem tartozékként.
Az egyes alkatrészig visszamenő nyomon követhetőség projekttől függően lehetséges: vonalkód- vagy DataMatrix-felismeréssel alkatrészenként kiválasztható a megmunkálási program, és alkatrészenként visszaírható az eredmény.
4 · Milyen megoldások adnak erre választ
Nagy darabszámok a gyártósorban, definiált alkatrész-spektrum mellett, 20–30 másodperces nagyságrendű ütemek. A ciklusidőt a gép hosszával állítjuk be.
Definiált sorozatgyártási folyamat rövid ütemekkel. A be- és kirakodás a megmunkálással párhuzamosan zajlik, a mellékidő kiesik az ütemből.
Változó alkatrész-spektrum, kis és közepes darabszámok, ciklusonként több perc megengedett. Motorblokkokhoz lándzsatechnikával.
Ha az alkatrészt teljesen be kell meríteni ahhoz, hogy a közeg minden területet biztonságosan elérjen.
Előtisztítás a megmunkálási lépések között a laza forgács eltávolítására. Nem helyettesíti az ipari finomtisztítást.
A beégett szennyeződések jelentik a legnehezebb esetet. Ahol ilyenek előfordulnak, korán tisztázzuk a megvalósíthatóságot – még mielőtt Ön tervezni kezdene.
Az, hogy ezen felül sorjázni is kell-e, azon paraméterek egyike, amelyeket minden tisztítási méretezésnél amúgy is tisztázunk. Ha a válasz igen, az út a nagynyomású vízsugaras sorjázáshoz vezet: ez eléri azokat a furatokat és belső csatornákat, amelyekhez mechanikus szerszámok nem férnek hozzá. A nyomást a feladathoz méretezzük, nem katalógus alapján.
Be- és kirakodás, összekapcsolás, pufferelés, palettázás: minden berendezéstípust automatizált be- és kirakodással szállítunk, saját tervezésű robottal, anyagmozgatási technikával vagy szállítástechnikával.
Automatizálást akkor is szállítunk, ha nincs mellette általunk készített tisztító- vagy sorjázóberendezés. Az autóiparban tisztán automatizálási projekteket is megvalósítottunk – robotokat, görgős pályákat, láncos szállítókat és anyagáramlási megoldásokat, saját folyamatberendezés nélkül a gyártósorban. Ez a különbség egy olyan berendezésgyártó között, amely a saját gépét tölti fel, és egy olyan között, amely uralja az anyagáramlást.
És mindezek alatt érvényes: nincs rögzített szabály, hogy „X alkatrész → Y gép”. Hogy melyik berendezéstípus a helyes, azt az alkatrész geometriája, a szennyeződés típusa, a maradékszennyeződési követelmény, a darabszám, a ciklusidő, a gyártási koncepció, az automatizáltság foka, a munkadarab-befogó, a jövőbeli bővíthetőség és a gazdaságosság együttesen dönti el. Minden berendezést ennek alapján számolunk, nem katalógus szerint.
5 · Miért tartozik össze a kettő
A motorblokkok és a sebességváltóházak mindkét területen szerepelnek. Ugyanaz az alkatrész, amelyet tisztítani kell, az az alkatrész, amelynek csatornájában a sorja ül. Ez nem a hatáskörök véletlene, hanem az eljárás sajátossága: ugyanaz a nagynyomású sugár, amely eltávolítja a sorját, ki is öblíti azt az alkatrészből – különben a csatornában maradna.
Ahol a műszaki tisztaság túlmegy azon, amit a sorjázási folyamat magával hoz, ott egy teljes tisztítóberendezést kapcsolunk utána – ugyanarra az alkatrészre méretezve, ugyanazoktól a konstruktőröktől. Ez a gyakorlati oka annak, hogy nálunk mindkettő egy kézből származik: különben a sorjázás és a tisztítás közötti interfész éppen ott lenne, ahol a probléma van.
6 · Mikor beszélünk le róla
Ehhez egy eljárásból adódó korlátozás is tartozik, amelyet érdemes ismernie: szóráskor szórási árnyék keletkezik. Nem minden felület érhető el. Sok zsákfurattal rendelkező, összetett geometriáknál a merítés és az elárasztás ad jobb eredményt.
7 · Amikor jön a következő járműprojekt
A meglévő berendezés gyakran tovább használható. Retrofit-tevékenységünk súlypontja a vezérlés-átalakításokon, az átépítéseken és a bővítéseken van – nem a komponenscserén. Ez más gyártók berendezéseire is érvényes.
Minden retrofit előtt helyszíni állapotfelmérést végzünk: a berendezés felmérése, a hiányzó rajzok elkészítése, a tényleges állapot dokumentálása. Az ajánlat előtt, nem utána.
8 · Hol állunk az autóiparban
Már megvalósítva
Ügyfeleink közé tartoznak személygépkocsi-, haszongépjármű-, sebességváltó- és hajtásgyártók, valamint autóipari beszállítók – köztük öntödék, nyomásos öntéssel és kovácsolással foglalkozó üzemek, amelyek ezeknek a gyártóknak termelnek. Ez nem az akvizíció véletlene, hanem az alkatrészek következménye: ahol belül elágazó alumíniumházakat sorozatban gyártanak, ott sorják keletkeznek a belső csatornákban és maradékszennyeződés a furatokban.
Ugyanezek az alkatrészek egy másik nézőpontból: a házak és a blokkok öntvényként és nyomásos öntvényként készülnek – és ugyanezekkel a vezérlési komponensekkel az elektronikai gyártás is találkozik.
9 · Szállítási terjedelem
Kérdések és válaszok
Alkalmazási esetek
Minden eset részletesen bemutatja a méretezési tényezőket, a lehetséges berendezéskoncepciókat és az eljárásokat – itt csak az áll, miről van szó.
A szórósugár azt találja el, amit lát – amit pedig nem lát, az csak a maradékszennyeződés-igazolásnál válik láthatóvá.
A sorja a sebességváltóház belső csatornájában ül – ott, ahová mechanikusan semmilyen szerszám nem fér hozzá.
Egy hidraulikablokkot nemcsak beszerelnek, hanem közeg is áramlik át rajta – ami a csatornában marad, az a rendszerben marad.
Két furat metszéspontjában ül a sorja töve – oda semmilyen szerszám nem jut el, nem azért, mert túl nagy lenne, hanem mert nem vezet oda út.
Szintén ehhez az iparághoz rendelve: FőtengelyMeghatározott alkatrész-hőmérsékletNagy és nehéz alkatrészek
A hozzárendelés besorol – nem állít projektet. És semmit sem dönt el a berendezésről: hogy egy feladatnak milyen koncepcióra van szüksége, az a méretezési tényezők együtteséből adódik, nem az iparágból.