Ugrás a tartalomhoz
Definiált alkatrész-spektrumTöbb alkatrészváltozatVáltozatgyártásMunkadarab-tartók és megfogók

Több alkatrészváltozat tisztítása egyetlen berendezésen

A berendezésen nem egy alkatrész, hanem több változat fog futni – és a döntő kérdés nem az, hogy hány, hanem hogy mi bennük a közös.

1 · A kihívás

Miért önálló feladat a több alkatrészváltozat

Nem a változatok száma a nehéz, hanem az a kérdés, mi a közös bennük – és ebből mi képezhető le egyetlen berendezésben.

Egy olyan berendezés, amelyen több különböző alkatrésznek kell futnia, nem attól válik megvalósíthatóvá, hogy nagyobb lesz. Attól válik megvalósíthatóvá, hogy a munkadarab-befogót, az alkatrész-pozicionálást, a folyamatállomásokat, a fúvóka- és folyamatméretezést, valamint a program- és ütemstratégiát egy definiált alkatrész-spektrumra méretezik. Ez kifejezetten nem azonos alkatrészeket jelent.

Hogy hány különböző alkatrész dolgozható fel egy berendezésen, az nem határozható meg általánosan egyetlen számmal. A döntő tényezők az alkatrészek közös jellemzői, valamint az, hogy a munkadarab-tartók, megfogók, programok, folyamatparaméterek és adott esetben a szerszám- vagy befogócserék megfelelően méretezhetők-e.

Az alkatrész-spektrum kérdése tehát más, mint a darabszámé. Az, hogy időegységenként hány alkatrészt kell feldolgozni, az ütemre és az átbocsátásra vonatkozó kérdés; az, hogy hány különböző alkatrésznek kell együtt futnia, a befogásra, a programra és a folyamatméretezésre vonatkozik. A gyártásban a kettő egymásra rakódik, a méretezésben azonban szétválik.

A kérdésre nem az üzemeltetés során, hanem a tervezéskor születik válasz: azt, hogy mely alkatrészek futhatnak együtt egy berendezésen, már a berendezés tervezésekor meghatározzuk. Ha viszont az Ön alkatrész-spektruma folyamatosan és kiszámíthatatlanul változik, az egy rögzített spektrumú berendezéstípus ellen szól – és ezt a megbeszélés során nyíltan meg is mondjuk Önnek.

2 · A mérnöki megfontolás

Mi alapján végezzük a méretezést

A kiválasztási keretrendszer tizenhat tényezője közül hat a mérvadó több alkatrészváltozat esetén. Ezeket együtt vizsgáljuk, nem egymás után pipáljuk ki – és egyikük sem dönt egymagában.
  • Alkatrész-geometria

    A döntő tényezők az alkatrészek közös jellemzői. Azok a változatok, amelyek befogási pontjaikban, méreteikben és a tisztítandó területeikben hasonlítanak egymásra, könnyebben méretezhetők együtt, mint azok az alkatrészek, amelyekben alig van közös. Ezért a tisztázás nem a változatok számánál kezdődik, hanem annál, ami megkülönbözteti őket egymástól.
  • Munkadarab-befogó

    A munkadarab-tartó a lényegi elem: az alkatrész geometriájától és a folyamatkövetelményektől függően célzottan úgy tervezhető, hogy több különböző alkatrészt vagy változatot fogadjon be. Ugyanez érvényes a megfogókra is. Ha a különbségek nőnek, szóba jöhet a megfogó-, szerszám- vagy munkadarabtartó-csere.
  • Alkatrész-orientáció

    Több változat gyakran több definiált befogási pozíciót jelent egy munkadarab-tartón. Az egyes alkatrészek helyzetét a folyamatméretezés részeként mi határozzuk meg – a fúvókák hozzáférhetősége, a szórási árnyékok, a közeg lefolyása és a szárítás feltételei alapján. Ami az egyik változatnál kedvező helyzet, a következőnél nem feltétlenül az.
  • Gyártási koncepció és anyagáramlás

    Több változat hatással van a folyamatra: igazított szállítási és ütemstratégia, megfelelően méretezett folyamatállomások, eltérő program- és receptválasztás, adott esetben alkatrész-felismerés vagy átállítási lehetőségek. Ezen funkciók egyike sincs automatikusan minden berendezésben – ezek a projektspecifikus méretezés eszközei.
  • Darabszám

    Az, hogy időegységenként hány alkatrészt kell feldolgozni, önálló kérdés, és ugyanahhoz a méretezéshez tartozik – de nem ugyanabba a mondatba. A ciklusidővel együtt ez dönti el, hogy egyáltalán melyik berendezéstípus alkalmas; az alkatrész-spektrum pedig azt, hogy ezen a berendezéstípuson belül mi futhat együtt.
  • Jövőbeli bővíthetőség

    Hogy később mely változatok kerülnek még be, az a berendezés tervezéséhez tartozik, nem egy későbbi megbeszéléshez. Ha a következő alkatrész másként néz ki, itt dől el, hogy a berendezés alkalmazkodik-e, vagy át kell építeni – és ez a pont a konstrukció előtt van, nem utána.
Mind a tizenhat tényező áttekintése

3 · A berendezéskoncepciók

Mely berendezéskoncepciók jöhetnek szóba

A változatok sokfélesége nem a berendezéstípusról dönt, hanem arról, mit kell a méretezésben előirányozni. Az itt leírtak a megoldási teret mutatják – hogy melyik koncepció valósul meg, az a fenti tényezőkből adódik.

Átfutásos tisztítóberendezések

ZD

Az átfutásos berendezést egy definiált alkatrész-spektrumra méretezik; a méretezéstől függően több változat is lehetséges, tetszőleges váltás azonban nem. Ha a spektrum a berendezés tervezésekor rögzített, és egy gyártósoron belüli folyamatos áramlás a cél, akkor ez lehet a célszerű megoldás.

Kamrás tisztítóberendezések

ZK

Ha az alkatrész-spektrum folyamatosan és kiszámíthatatlanul változik, a kamrás berendezés jöhet szóba: érve a rugalmasság – változó, akár összetettebb munkadarabok kis és közepes darabszámok mellett. Ennek ára a ciklusidő, és ez nem hátrány, hanem az ára.

Körasztalos tisztítóberendezések

RT

A körasztalos berendezés azzal nyer időt, hogy a be- és kirakodás a megmunkálással párhuzamosan zajlik. Aki folyamatosan váltogatja alkatrész-spektrumát, ezzel többre jut, mint az átfutásos megoldással; ennek fejében az állomások száma szerkezetileg rögzített.

Robotika

Ha több változatot kell megfogni és átadni, robotos anyagmozgatás jöhet szóba – a megfogás ekkor az adott munkadarab geometriájából, tömegéből, felületéből és helyzetéből adódik. A képfeldolgozást ennek során megvizsgáljuk, nem előfeltételezzük: ahol az alkatrész helyzete mechanikusan definiálható, ott nincs rá szükség.

Az alapelv

Miért nem határozza meg a változatok sokfélesége a berendezéstípust

Az, hogy több alkatrésznek kell együtt futnia, semmit sem mond arról, milyen berendezéstípusba tartozik a berendezés. Azt mondja, hogy a munkadarab-tartókat, a megfogókat, a programokat és a folyamatparamétereket erre kell méretezni – és hogy meg kell határozni, mely alkatrészek alkotják a közös spektrumot. Hogy ebből átfutásos, körasztalos vagy kamrás berendezés lesz-e, az a darabszámmal, a ciklusidővel, az anyagáramlással és az automatizáltság fokával együtt adódik. Nincs olyan szabály, hogy „sok változat, tehát Y berendezés”. Amit itt lát, az a mérlegelés, nem annak eredménye.

4 · Amit még figyelembe kell venni

Mit kell tisztázni a változatok számán túl

Három szempont, amely befolyásolja a méretezést, bár egyikük sem szolgáltat számot.
  • Nincs konkrét szám

    A változatok számára felső határ nem adható meg, és egy irányszám félrevezető lenne. Ami számít, az az alkatrészek közös jellemzői, valamint azok az eszközök, amelyekkel a befogás, a megfogók, a programok és a folyamatparaméterek erre méretezhetők. Két, azonos változatszámú berendezés ráfordításigénye ezért teljesen eltérő lehet.
  • Az alkatrész-spektrum a tervezéskor rögzül, nem az üzemeltetés során

    Azt, hogy mely alkatrészek futhatnak együtt egy berendezésen, a berendezés tervezésekor határozzuk meg. Ez nem olyan korlátozás, amelyet később fel lehet oldani, hanem annak előfeltétele, hogy a méretezés egyáltalán működjön – a befogás, a fúvókapozíciók és a programok egy megnevezett spektrumra készülnek.
  • „Tetszőleges alkatrészek” nem léteznek

    Olyan berendezés, amelyen tetszőleges alkatrészek futnak, nem létezik. Egy definiált spektrum lehetséges – a méretezéstől függően akár egy széles is. Aki ezt a megkülönböztetést átugorja, olyan berendezést tervez, amely vagy túl szűk, vagy túl drága.

Kérdések és válaszok

Gyakori kérdések az alkatrész-spektrumról

Hány különböző alkatrészt képes feldolgozni egy tisztítóberendezés?

Hogy hány különböző alkatrész dolgozható fel egy berendezésen, az nem határozható meg általánosan egyetlen számmal. A döntő tényezők az alkatrészek közös jellemzői, valamint az, hogy a munkadarab-tartók, megfogók, programok, folyamatparaméterek és adott esetben a szerszám- vagy befogócserék megfelelően méretezhetők-e.

Mi az a definiált alkatrész-spektrum?

Azon alkatrészek köre, amelyek együtt futhatnak egy berendezésen, és amelyekre a berendezést méretezték. Ez nem azonos alkatrészeket jelent: hogy több változat futhat-e együtt, azt a munkadarab-befogás és az alkatrész-pozicionálás, a folyamatállomások, a fúvóka- és folyamatméretezés, valamint a program- és ütemstratégia méretezése dönti el. A spektrumot a berendezés tervezésekor rögzítjük.

Mi a különbség a nagy darabszám és a több változat között?

A darabszám arra kérdez rá, hogy időegységenként hány alkatrészt kell feldolgozni; az alkatrész-spektrum arra, hogy hány különböző alkatrésznek kell együtt futnia. A gyártásban a kettő többnyire együtt jelentkezik, a méretezésben azonban két különböző kérdésről van szó: az első az ütemre és a berendezéstípusra hat, a második a befogásra, a programra és a folyamatméretezésre.

Mi történik, ha később egy új változat is bekerül?

Ez a méretezéskor dől el, nem utána. Ha a következő alkatrész másként néz ki, a munkadarab-tartón, a megfogókon, a programokon és a folyamatparamétereken múlik, hogy a berendezés alkalmazkodik-e, vagy át kell építeni. Ezért korán rákérdezünk, mely változatok várhatók – azokra is, amelyeket ma még nem gyártanak.

Közvetlen kapcsolat

CímITR GmbH powered by Zippel
Hauptstraße 31
93186 Pettendorf
Pettendorf bei Regensburg
Telefon+49 (0) 9409-777 3598
Fax +49 (0) 9409-777 3607

Az oldal szakmai felelőse: Günther Zippel – nemzetközi értékesítés és műszaki tanácsadás